VISION tudományos szimulációk
A VISION program, a hatékony XSDL nyelvnek köszönhetően, nem csak SCADA alkalmazások fejlesztésére alkalmas, de tudományos szimulációk futtatására is. A legbonyolultabb esetben akár több millió objektumon is képes összetett számításokat végezni. Ez történik az univerzum modellezés esetén, vagy spirálgalaxisok pályasebességének a számítása közben.
Elengedhetetlen
alapkövetelmény, hogy a számításokat a program real-time, akár pár milliszekundumos
ciklikussággal számítsa ki és több szálon futtassa, különben kibírhatatlanul
sokat kellene várni az eredményekre.
Egy nagyon érdekes szimulációval kezdem, ami a világ legegyszerűbb jelenségén, a doppler hatáson alapul: a felénk közeledő objektum által kibocsátott hangot (fényt) nagyobb frekvenciájúnak, a távolodót alacsonyabbnak érzékeljük. Szimulációs modellünk azonban nem ezt szemlélteti csupán, de valami egészen döbbenetes, meghökkentő eredménnyel is szolgál:
Bár a következő szimulációs modell a gravitációs vöröseltolódásnak nevezett jelenségről szól, valójában sokkal többről. Az előző videó gondolatmenetét folytatva a fizika legérdekesebb kérdéseinek a megválaszolásáig jut. Például, hogy miért tágul a világegyetem, sőt miért tágul egyre gyorsabban:
A mozgó tér szimuláció a doppler effektus és a vöröseltolódás eredményeit foglalja össze, ha lehet, még meghökkentőbb formában, egyesített vöröseltolódási modellen. A modell vizsgálja egyrészt az egyenletes sűrűségi rendszerek belsejét, mint az univerzum, másrészt a nagytömegű objektumoktól távolodva a róluk érkező fény viselkedését:
Talán még ezeknél is érdekesebb azonban az a szimuláció, amivel a spirálgalaxisok pályasebességét számítjuk. A téma azért érdekes, mert ennek alapján következtettek először a fizikusok a sötét tömeg szükségességére, de – mondanom sem kell – tévesen. Legalábbis, ami a spirálgalaxist illeti:
Egy univerzum modellt is megmutatunk, amiből következtethetünk az univerzum tágulásának okára és néhány további érdekességre, például arra a kérdésre, miért nem számít, hol tartózkodunk a világegyetemen belül:
Következő bemutatónk a híres Michelson-Morley interferométer egyszerűsített kísérleti szimulációját végzi, miközben megmutatja, milyen könnyű annak eredményeivel igazolni a speciális relativitás elmélet állításait:
Ha már fénytan, próbáljunk választ keresni szimulációval a fénytörés okára is. Azaz arra a kérdésre, miért terjed a fény látszólag lassabban az üvegben. A jelenségre a mai napig nincs a fizikusok részéről megnyugtató válasz, ráadásul az interneten is számos homályos elmélet kering, holott szimulációval viszonylag könnyen magyarázható:
Van még ezen kívül is számos további, érdekes szimuláció. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak ezek közül a következők:
· Kinetikus doppler effektus szimulációja, kinetikus doppler
· Stretched space doppler effektus, következtetések Pound-Repka kísérletei nyomán
· Egyesített univerzum modell, univerzum gyorsuló ütemű tágulása szimulációval
· Ősrobbanás szimuláció
· CMB szimuláció
· Planck spektrum reprodukciója
· Michelson-Morley interferométer viselkedése nagy sebességgel forgó közegben
· Sagnac interferométer és annak viselkedése nagy sebességgel forgó közegben
· Fény anizotrópia vizsgálatok, annak bemutatása, hogy a Michelson iterferométerrel még akkor sem mutatható ki az éter, ha a fény sebessége irányfüggő
Végül legyen itt egy bónuszvideó a térdinamikai elméletről, ami ugyan nem VISION szimuláció, de sok mindent megmagyaráz a fenti videókon bemutatott anomáliákról: